A Bács-Kiskun vármegye északi részén, a Kiskunság szélén, a Duna bal partján, Dunavecse és Szalkszentmárton között fekvő Vadast ma már hiába keressük a térképen. A 19. században még alig 100-an lakták a Császári és Királyi Sóhivatalnak otthont adó apró települést, ami ma már Szalkszentmárton tanyás-szántós külterülete. De egyben a magyar filmtörténelem egyik kultikus helyszíne is, hisz 1979-ben itt forgatták az Indul a bakterház című vígjátékot. De Vadas a 19. században a legnagyobb magyar költő térképére is felkerült.
A költő két hónapig időzött itt, 1841 tavaszán Dunavecsére költöző szüleinek segítve a berendezkedésben és újrakezdésben. Apja mesterembert szeretett volna belőle faragni, míg anyja továbbtanulásra ösztökélte. Ő maga viszont még nem tudta, mihez kezdjen, mindenesetre több verset is írt Dunavecsén. Pünkösdkor egy társasággal a Vecsével szomszédos Vadas csárdájába kirándultak, ahol nagy mulatozásba fogtak. Amikor a társaság rákezdett a Pönögei Kis Pál költötte népszerű nótára, Petőfi kénytelen volt megvallani, hogy a dalt ő szerezte, irodalmi álnéven. A vasárnapi vadasi kiruccanásokra nem csak efféle anekdoták, hanem Petőfi-versek is emlékeztetnek. Köztük a „Változás” című.
