A Bodrogköz és a Tokaji Hegyalja találkozásánál fekvő Széphalmot a 15. században ércbányászok alapították Kisbánya néven. 1806-ban ide, a zempléni Sátor-hegyek lábához költözött nagy nyelvújítónk, Kazinczy Ferenc, aki a községet Széphalomra keresztelte át, majd haláláig itt élt és itt is van eltemetve. Emlékére itt hozták létre a Magyar Nyelv Múzeumát. Széphalom ma már Sátoraljaújhely része, ahol egyébként Kazincy Ferenc főlevéltárnok volt, de itt kezdte politikai pályáját Kossuth Lajos is. Zemplén fővárosa kihasználja remek természeti adottságait: a legtöbb turista a Zemplén Kalandpark, a Magas-hegyi tanösvény és a Magyar Kálvária miatt érkezik ide.
Petőfi 1847 júliusában látogatott el Széphalomra, mert ahogy írta: „szent hely, szent az öreg miatt, kinek ott van háza és sírhalma. Kötelessége volna minden emelkedettebb lelkű magyarnak életében legalább egyszer oda zarándokolni, mint a mohamedánnak Mekkába.” De Petőfit lesújtotta az emlékhely elhanyagolt állapota. A szomorú széphalmi látogatásról versben is megemlékezett.
