A Dunántúli-középhegységben, a Bakony lábánál fekvő Várpalotához sokan ma is a bányaváros jelzőt kapcsolják. Pedig a Balatonhoz közeli városban a szénbányászat előtt is volt élet. Legjelesebb emléke a városközpontban álló vár, amelyet leghíresebb védőjéről, Thury Györgyről neveztek el. A török után virágzó mezővárossá fejlődött, ekkor épültek barokk templomai, a ma a Trianon múzeumnak otthont adó Zichy kastély és a Zichy kápolna. A 20. századot meghatározó bányászat és a vegyipar hanyatlása után, ma már a város a környék látványosságaival együtt remek turisztikai célpont. A történelmi látnivalókon túl a közeli Bakonyban számos turistaútvonal található. Itt bújik meg a vadregényes Burok-völgy, mellette pedig a királyszállási Nagy-Magyarország park.
Petőfinek az akkor még mezőváros jellegű település többször is útjába esett. Várpalotához családi kötelék is fűzte: Betegeskedő öccsét, Istvánt, aki itt volt mészároslegény, többször is meglátogatta. A költő 1843 áprilisában tett kirándulást a várostól északra emelkedő Bátorkő várához. Ezen a vártúrán született a „Szeget szeggel” című verse.
