A Dunakanyar kapujaként ismert Vác, a történelmi Magyarországon a Felvidék déli határának számított. A Duna bal partján fekvő várossal szemközt a Szentendrei-szigeten túl a Pilis- és a Visegrádi-hegység, északra a Börzsöny és a Naszály fogadja az erre járót.
Évezredes történelme és gazdag kulturális hagyatéka miatt népszerű turisztikai célpont. Az I. Géza királyunk alapította város a középkor óta katolikus püspöki székhely, ma a Váci egyházmegye központja. Az 1700-as évek második felében épült váci székesegyház a római Szent Péter-bazilika mintájára készült. A város gyönyörű templomairól, a Mária Terézia látogatása alkalmából épült diadalívéről és gyönyörű barokk városközpontjáról is nevezetes.
A világhírű Memento Mori kiállítás a Domonkos templom kriptájából előkerült több száz 18. századi mumifikálódott váci polgár testét őrzi. A szabadságharc során két csatát -egy diadalt és egy vereséget- is megélt a város.
Petőfi már diákként is járt itt, majd később, felvidéki utazásai kapcsán többször is visszatért Vácra.
1846. június 15-én átadták a Pest és Vác közötti vasútvonalat, amelyen a költő gyakran utazgatott. Szüleit 1846 őszén Vácra költöztette, ekkortól még gyakoribb vendég volt a városban. A szülei házában tett legutolsó ismert látogatása 1848 februárjára tehető, ekkor és itt született a legendás „Anyám tyúkja” című költeménye is.
