A Zempléni-hegység és az alföldi róna találkozásánál, a Tokaji Hegyalja kapujában fekszik Szerencs. A monda szerint Árpád vezérnek köszönheti nevét, aki az itt emelkedő, róla elnevezett hegyen ezt mondta: „Ma ád Isten szerencsét e tájon Ond és Tarcal vezéreknek.” 1605-ben már az itt tartott országgyűlésen választották Magyarország fejedelmévé Bocskai Istvánt. Várkastélyát Rákóczi Zsigmondnak köszönheti, akit 1608-ban itt is temettek el. 1889-ben Szerencsen épült fel az akkori Európa legnagyobb cukorgyára, majd 1923-ban Magyarország első csokoládégyára is megnyitotta kapuit.
Petőfi két alkalommal járt Szerencsen. Előbb 1844-ben Pestre tartva, aztán 1847. júliusában már boldog lelkiállapotban, hisz házasodni indult Szatmárba. Ha már itt járt, megcsodálta a tájat az Árpád-hegyről, és megírta a betyárok kedveséről, Panyó Panniról szóló remekművét is.
