A Bakony és a Kisalföld találkozásánál fekszik Észak-Dunántúl soktornyú városa, Pápa. Vára és városa a török hódoltság korában a magyar végvári rendszer részeként stratégiai jelentőségre tett szert. A végvári jogállás kedvezett a reformáció terjedésének, Pápa ma is a református egyház dunántúli központja. A település híres számos templomáról, barokk építészetéről, és az Eszterházy-kastélyról is. Történelmi központjában felújított régi polgárházakkal, kávézókkal és múzeumokkal, köztük a Kékfestő Múzeummal találkozhatunk. Országos hírű iskolája az eredetileg 1531-ben alapított Pápai Református Kollégium, ahová Petőfi Sándor és Jókai Mór is járt.
Petőfi 1841 és 1843 között négy ízben tartózkodott Pápán. Először 1841. márciusában érkezett ide: barátai támogatták, munkát szereztek neki, sőt, felvették az iskolába is, de ekkor még inkább tovább állt Pozsonyba vándorszínésznek. 1841 őszén újra tanulásra adta fejét, ekkor tanára, Tarczy Lajos karolta fel. Petőfi barátaival, köztük Jókai Mórral és Orlai Petrich Somával jelentős szerepet vállalt a Tarczy vezetése alatt állt önképző-társaságban. Itt érte az az örömhír, hogy „A borozó” című verse megjelent az ország legelső szépirodalmi lapjában, az Athenaeumban. Petőfi innentől számította írói pályáját.
