Északról vulkanikus hegyek előterében, a Beregi-síkon fekszik Kárpátalja legmagyarabb városa, Beregszász. A hagyomány szerint I. Béla fia, Lampert herceg alapította a települést a Vérke folyó két partján. 1233-ban II. András itt erősítette meg a király és az egyház viszonyát rendező híres beregi egyezményt. A királyi városba a kunok és a tatárok dúlásai után szászok települtek. A középkort idézi a Mindenszentek katolikus temploma, míg az 1703-ban Rákóczi zászlaját kibontó Esze Tamás szobra már a kuruc időkről mesél. Bethlen Gábor 17. századi kastélyát maga Rákóczi fejedelem állíttatta helyre, ma a Beregvidéki Múzeum működik benne. A városban áll Kárpátalja legnagyobb református gyülekezetének temploma. Bereg vármegye egykori központjában van magyar színház, míg a régi törvényszék épülete a Rákóczi Ferenc Főiskolának ad otthont. A hajdani Úri Kaszinó előtt áll Petőfi Sándor szobra, aki 1847. július 12-én érkezett Beregszászra. Az Oroszlán Vendégfogadóban szállt meg éjszakára. Másnap tovább is állt, de a jelenkori kárpátaljai magyarság egyik bástyáját, Beregszászot a „Meleg dél van” című verssel azért még megajándékozta.
Petőfi nyomában
a költő visszatér
