Az Erdélyi-szigethegység bércei között, Kolozsvártól nyugatra terül el a hepehupás Kalotaszeg. A Partium és Székelyföld között átmenetet képező táj ma is őrzi néprajzi sajátosságait: a színpompás népviseletet, a varrottas kézimunkákat, a négy fiatornyos református templomokat és azt a népet, ami minden háború és üldöztetés ellenére megmaradt magyarnak.
Kalotaszeg központja, a Bánffy család ősi birtoka, Bánffyhunyad. 10 ezer lakójából ma már csak alig egyharmada magyar. Református vallásukat az Árpád kori gótikus templomban gyakorolhatják. Mellette kopjafák emlékeztetnek a Kalotaszeg néprajzi hagyományainak leghűbb őrzőire. Közéjük tartozott Kós Károly és Gyarmathy Zsigáné Hory Etelka is.
Itt találjuk Petőfi Sándor kopjafáját is. 1849 első hónapjaiban a költő gyakran ingázott Bem megbízottjaként Erdély és az Alföld között. Egy ilyen útja során 1849 március 26-án Bánffyhunyadon töltötte az éjszakát. Másnap indult is tovább Bemhez, Nagyszebenbe, de előtte még megszületett tollából az „Erdélyi hadsereg” című lelkesítő vers.
