A Balaton-felvidék, a Bakony és a Mezőföld találkozásánál terül el Magyarország egyik legrégebben alapított városa, Veszprém. Itt győzte le Szent István Koppány vezért, és itt alakult meg a Magyar Királyság első püspöksége és egyeteme is. István a várost feleségének, Gizellának adományozta, innentől kezdve Veszprém a mindenkori magyar királyné birtoka lett. Vára a török alatt tízszer cserélt gazdát, nem csoda, hogy elnéptelenedett. A várnegyed a 18-19. századi békés fejlődés során telt meg újra élettel, ekkor épült többek között a Tűztorony és a Szentháromság-szobor. Veszprém 1993 óta érseki székhely. Szent Mihályról elnevezett főszékesegyháza középkori alapokra épült. Gazdag történelmének és a megújult várnegyed épített örökségeinek is köszönheti a város, hogy 2023-ban az Európa Kulturális Fővárosa címet viselheti. Veszprém vármegye székhelyének színháza 1920 óta Petőfi Sándor nevét viseli.
Petőfi legemlékezetesebb veszprémi kirándulása 1848-ban történt. Március 5-én tért be a városba, hogy megtekintse a helyi színtársulat előadását. Másnap reggel kezébe akadt az előző napi Pesti Hírlap, amelyben izgatottan olvasott a február 24-én kitört párizsi forradalom híréről. Azon nyomban Pestre indult, nehogy nélküle törjön ki a magyar forradalom. A költő 6 évvel korábban, 1842 őszén járt először Veszprémben, ahova a Bakonyerdőn keresztül érkezett. A „Vadonban” szerzett benyomásait egy versben is megörökítette.
