Felvidék déli részén, Nógrád és Kishont határvidékén a Cseres-hegység vulkanikus bércei közt találjuk Várgedét, amely egykor váráról volt nevezetes. A Gortva völgyét őrző erősségből viharos történelme után mára csak néhány kő maradt. Még az Abák építették, de miután hűtlenné váltak a királyhoz, maga IV. Kun László foglalta el tőlük. Később a husziták vették be, akiktől Mátyás hadai foglalták vissza, végül 1571-ben jött a török és végleg lerombolta. Ekkor már a Kubinyi család volt a falu birtokosa, akik a Várhegy alatt – Ybl Miklós tervei alapján – kastélyt építettek. A Várhegy oldalában találjuk a Szent Anna kápolnát is, míg a kastély szomszédságában a Szent Katalin templomot, amit már Petőfi is megszemlélhetett, itt jártában.
A költő 1845-ös több hónapos felvidéki útja vége felé, mielőtt visszatért volna Pestre, kitért „még egy pár közeleső faluba: Kisfaludra és Várgedébe, ahol július 4. és 14. között a jómódú házigazdánál, Kubinyi Rudolfnál volt a főhadiszállása. Együtt látogatták innen végig a híres nógrádi várakat, Füleket, Somoskő várát, Salgó várát és Hajnácskő romjait. Petőfi e pompás napok egyikén írt komája, a kor kedvelt novellistája, Adorján Boldizsár emlékkönyvébe.
